Szentkirályszabadja

A Nemzedékek Háza épületének története

„ Az 1813. év áprilisa jelentős időpont volt a szentkirályszabadjai római katolikus hitközség életében. Ugyanis ekkor megalakult a szentkirályszabadjai római katolikus plébánia. Ebben az évben épült fel – a még korábban, szentkirályszabadjai Rososs Pál veszprémi püspök (1804-1809) által alapított , de halála (1809. július 17.) után testvére: szentkirályszabadjai Rosos Ignác (1763-1850) királyi táblai ülnök, királyi tanácsos által befejezett- plébánia.”

    „Szabó István r. katolikus plébános kinevezése napján – 1834. január 22-én – felmérést készített a szentkirályszabadjai római katolikus plébánia anyagi- vagyoni helyzetéről.”

     Plébániaház: „Fazsindelyes teteje rongyos; ajtói viseletesek, a pléhezések rongyosak. A plébános egyik szobájának padlója rothadt, lyukacsos; az ablakzsaluk rokkantak; se téli ablak, se belső tábla nincs; az udvarnak és a kertnek kerítése nincsen!”

     1834. január végén a plébános megkezdte a helyreállítási munkálatokat. (Lsd. könyv 180-181 old.)
     1835  „A plébániaház áll: két szobából, egy cselédszobából, egy konyhából, egy kamrából, boltozott pincéből; vannak: istálló, fészer és a ház körül kerítés. A ház fenntartását a Religio Fundus fizeti.” 

      „A szentkirályszabadjai r. katolikus iskola összeomlásával adódó súlyos gondokat csak fokozta, hogy ezzel egyidejűleg ugyancsak az összeomlás szélére  jutott a r. katolikus paplak épülete is. Horváth György r. katolikus plébános - 1874. február 14-i- jelentés szerint a r. katolikus plébánia igen                  romlott állapotban volt: a szobák falai és boltívei összevissza repedeztek, mivel a padló egy szintben volt a udvar szintjével, s az épület mögött emelkedő domboldal minden lefolyó vize az épület falába gyűlik össze, a szobák teljesen vizesek voltak, a kályhák bedőléssel fenyegettek – itt is nagyarányú                  átépítésre volt szükség! Az átépítésre Thalay istván királyi mérnök készített el terveket.”

     „Az új r. katolikus plébános – Krizsek Alajos József (1878: Veszprém - 1966: Budapest-Rákospalota), akit ugyan 1914. december 10-én neveztek ki  Szentkirályszabadjára, csak 1915. január 1-jén érkezett meg szolgálati helyére – a legnagyobb felfordulást találta a plébánián is. A faluban 1600 tüzérkatona, 16 db ágyú és többszáz ló volt beszállásolva. A plébániába az ezrediroda költözött be. A plébános csak nagy utánajárással szabadult meg a katonáktól, akik nagy rendetlenséget, piszkot és rombolást hagytak maguk után. Nagy gondot jelentett az is, hogy a plébánia Kaszavölgyben lévő birtokrészét is lefoglalta a tüzérezred, oda egy különleges nagy löveg beméréséhez szárnyasvasútat és egy ágyúállás alapzatot építettek összesen mintegy 721 négyszögöl területen, teljesen tönkretéve ott a földet!”

„Annak ellenére, hogy 1901-ben jelentősen helyreállították a r. katolikus plébánia épületét, sok kívánnivaló maradt (nem volt mosókonyha, faház és disznóól). Ezért, amint az új plébánosnak sikerült a plébániára beszállásolt katonáktól megszabadulni, hozzákezdett a plébános ház helyreállításához. Sürgetésére, 1915. október 28-án miniszteri leirat utasította a Veszprémi Államépítészeti Hivatalt, hogy mérje fel a plébánia helyzetét és tegyen költségvetést, amely hozzávetőlegesen 3000 Koronába kerül. A helyreállítási munkálatok végül is lezajlottak.”

„Az első világháború utolsó évében – 1918-ban – Krizsek Alajos r. katolikus plébános, egy 1913. évi veszprémi püspöki utasításra hivatkozva megkezdte a szentkirályszabadjai római katolikus plébánia történetének összeírását. Korábbi anyagok felhasználásával megírta az 1789. évi templom- és az 1813. évi plébánia alapítás történek leírását, illetve ideérkezésétől – 1915. január 1-től – már saját élményanyagát dolgozza fel – az utókor legnagyobb hálájára!”

„ A római katolikus plébánia ügyeit – 1990-től, Kubinyi György plébános távozásától – a veszprémi Magyarok Nagyasszonya plébánosa, Schall Tamás (Budapest: 1961) látta el oldallagosan. A r. katolikus egyház felmérte a községben lévő ingatlanjait, s úgy nyilatkozott, hogy azokra nem tartanak igényt, inkább pénzt kérnek az állami jóvátétel során. Ugyanis még a plébánia épületével sem tudták, hogy mit kezdjenek! A következő év – 1991- elején a plébános vezetésével a volt plébániaházban mozgáskorlátozott emberek és elhagyott családok részére alakítottak ki menedékhelyet.”

2002-ig lakásotthonként szolgált az épület, utána - a 2011-2012-ben, pályázati támogatásból megvalósult felújításáig, - lakatlanul állt.
Az épület 2012 februárjában nyitotta meg kapuit, mint Nemezedékek Háza,  2012 áprilisától működik IKSZT-ként.

(Idézett szövegrészek forrása: Veress D. Csaba: Szentkirályszabadja évszázadai)